Kastély

[Daisetsu Higa]

- A következő: Rukongai középületeinek fejlesztése. Rukongai egyes negyedei lakhatatlanok. Az emberek jól léte érdekében indokolt lenne gondot fordítani a felújításukra. Szavazást indítok. Tegye fel a kezét, az aki úgy véli vegyük fel a holnapi napirendi listára . Úgy látom 5-0 arányba elfogadtuk. Rendben. Holnapi napirend: A Hattori klán kitagadása, döntés a Ieshige-ügyben, a shinigamik támogatása, Rukongai felújítása. Mára végeztünk. A vacsora este nyolckor kezdődik. Kérem addig fáradjanak szobájukba - fejezte be a vitát a 46-ok Tanácsának kirendeltje.
A Királynak fontos volt, hogy kapcsolatot tartson Soul Society 5 nemesi családjával. Ezért minden évben kirendelt 3 tanács tagot békebírónak és rendőrzőnek. Ezen a gyűlésen se volt máshogy.
Minden nap szinte ugyanaz a munka menet. Felkelés Reggeli Vita Ebéd Vérbe menő Vita Álbaráti Beszélgetés Vacsora Részeges Beszélgetés. A klánok tagjai ki nem állhatják egymást. Ritka a családok közti béke. Manapság már csak az alárendelt családokban bízhatott egy klánfő.
Gunsai Motoki és Isobe Isao a két klánfő más volt. A 3.emeleten járkáltak és beszélgettek:
- Én már nem bírom ezt. Motoki, ez már fárasztó. 2065 gyűlés óta veszekszik ez mindenki. Semmi se változik. Már nagyon unom. - mondta Isao
- De egy valami változott. Az Endo klán csak 1013 óta van itt. Elég fura belegondolni, hogy a még a nagy-nagy szüleink is ezen vitáztak nap hosszig. - kuncogott Motoki. Hirtelen sikoly hallatszott. Egy nő rohant feléjük.
- Endo Kinzo-t megölték, uram isten. Segítsenek!!!
Pár órán belül shinigamik árasztották el az épületet. 13.osztagosok sürögtek forogtak. Moto hadnagy aggódva nézet 46-ok Tanácsának Tagjaira.
- Bocsánatot kérek a zűrzavarért, de ritkán fordul elő gyilkosság ebben az épületben.
- Nem-nem. Köszönjük, hogy ilyen hamar ideértek. Ez az ügy létfontosságú.
Moto hadnagy furcsállta a tagok kedvességét. Mindenki úgy tudja, hogy a Tanács tagok utálják a Shinigamikat, de azt rebesgetik, hogy az új Tanács más nézőpontban van.
- Megkérdezhetem, hogy miért olyan fontos? - kérdezte a hadnagy fáradtan.
- Az áldozat egy fontos ügy döntő bírája lehetett, ami már hosszú évek óta folyik és most halott.
- Hadnagy úr- hadnagy úr- kiáltotta egy tiszt.
- Tessék?
- Levelet hoztam magától a Királytól.
Moto hadnagy gyorsan elvette a lapot és olvasni kezdte:

Én, mint a Lelkek Világának ura, a béke és nyugalom megőrzése és a nyomozás segítése érdekében, vesztegzárat rendelek el. Senki se hagyhatja el a kastélyt további parancsig. A környéket 2.osztagos járőrök biztosítják, míg az épületet a 13.osztagosok. Felkérem az illetékes nyomozóvezetőt állítson fel egy speciális alakulatot, a nyomozás gyors levezetése érdekében. Az illetékes a külsős érintetteket pokollepke útján értesítse. Az illetékes minden segítséget megkap, amit a nyomozáshoz kellene, erről a felettesét értesítse. Továbbá, az illetékes elrendelhet kihallgatást, őrizetbe vételt, elzárást, eltiltást, házkutatást.

Moto hadnagy szóhoz se tudott jutni. Gyilkosság, Királyi levél, Vesztegzár. Mi jöhet még?

[Toda Josinaka]

Moto kutyafuttában szedett össze egy halálisten csoportot a nyomozáshoz. A 2. osztag legtöbb lelke a még rejtõzködõ alakváltók után kutatott, akárcsak a 7 osztag nyomozó zsenijei. És mivel gyorsan kellett cselekednie, kénytelen volt azokkal dolgozni akiket el tudott érni.
Alig volt ideje fellélegezni a nagy rajnyi pokollepke szétküldése után. kapitánya, Kuchiki Rukia nemrég fontos határmenti küldetésre ment az osztag nagy részével. És most az ittmaradottaknak kell megszerveznük a veszetegzárat egy maréknyi 2. osztagossal.
Ráadásul Toda-sannak is nyoma veszett immár majdnem egy hónapja.
Moto sóhajtva vette meagához a kardájt és elindult a nemesi ház kastályához.

Késõbb már ott állt a kastély fõkapuja elõtt. Nemrég ment el a 2. osztagos ninja aki a környéket biztosító 6 társára felügyelt. A 13 osztagosok szétszóródtak az épület körül, és jelenleg is azon munkkálkódtak hogy teljesen lefedjék a hatalmas épületet.
Motonak immár csak a nyomozásban résztvevõ társait kellett megvárnia.
A kapu kinyilt a háta mögött és egy színes egyenruhát viselõ kopasz alak lépett ki rajta. Az oldalán kardot viselt, a mellkasán pedig az egyik ház címerét.
- Örülök, hogy ilyen gyorsan ideért hadnagy úr. - Szólította meg Motot. - A nevek Kobuwaga, azért jöttem hogy fogadjam magukat és egyszerre vezessem be önöket az épületbe. A társi megékreztek már?
- Még nem, de bármikor megjöhetnek. De a környék és a kastély biztosítása megtörtént. - Válaszolt Moto.

[Masashiro Kazuma]

Kazuma nem volt igazán fényes hangulatban: korán kirángatták az ágyából, nem igen tudott edzeni, nem voltak szép nők a közelben, uszkve két perce eset egy jó nagyot saját lábában (amit szerencséjére senki sem látott), és éhes is volt. Pár napja történ, hogy előléptették 6. székre, és megállapította, hogy társai túlságosan is vidám hangulattal akarták ezt a speciális alkalmat megünnepelni. Ő maga ugyan hamar elmenekült, de ez a többieket vajmi kevéssé izgatta, mivel másnap sikerült rajtakapnia az egész bagázst, amint egy tucat üres sakés üvegek társaságában alszanak.
Mogorva kedvét tetézte a tudat vagy spekuláció, hogy hiába edz, hiába néz ki úgy mint akinek izmai vannak, a lányoknak ez nem mindig jön be (eddig egyszer sem). Azzal a Nagi lánnyal szokott néha találkozni, egymásra köszönnek, ennyi. Eddig még nem igen álltak le hosszasabban beszélgetni, pedig micsoda egy álomcsibe az a csaj. Szerencse, hogy megint csak magányosan rótta az utakat, mivel hihetetlenül idétlen arccal merült el álmaiban.
Egy kastély felé tartott, ahol valami történt, amit fel kell majd deríteni. Kábé ennyit tudott a küldetésről. Mikor nagy nehezen visszarángatta magát Kazuma a valóságba, döbbenten vette észre, hogy megérkezett a célpontjához. Látta, hogy a főszervező, Moto hadnagy már megérkezett....

[Shunsen Sakura]

A kastély felé sétálva Sakura egyenesen jó kedvű volt. A csak a madarak csicsergése által megtört csend örömmel töltötte el. A régi időkre emlékeztette, amikor még saját klánjánál őrséget állt a területükön. Igaz, akkor este volt, és siri csönd. Azok a régi szép idők...
Megrázva a fejét, a lány valami neszt hallott az ő útvonala melletti úton. Nem látta, de arra saccolt, hogy valaki egy jó nagyot zúgott a túloldalon. Vállat vonva sétált tovább.
Kardját lazán markolva több dolog is átfutott az eszén. Soifon kapitány küldte személyesen, és tudtával még Nagi-san is úton volt valahol. Ha magasabb tiszteket küld egy ilyesmi küldetésre, az elég komoly lehet.
Éppen odaért a kastély elé, majd megpillantotta Moto hadnagyot, és (a vállán csillanó jel szerint) 11. osztagos tagot, akit név szerint valami Kazumának hivták, ha jól emlékezett. Mintha Nagi-san emlitette volna. Mégegyszer körbepillantva felült egy közeli falra, és tekintetét kardjára emelte, majd suttogva megszólitotta.

[Hanata Nagi]

Nagi már rég a kertben feküdt egy padon, mikor megkapta a pokollepkét. Korán kelt, mert meditálni akart kicsit a nap kezdete előtt, de ugyebár ezt megzavarta a pokollepke. A kastély felé indulva megpillantotta Sakura-sant.
Sakura valamiért nem ment be a kapun, hanem a fallra ugrott fel, és leült. Nagi lassan osont utána. Látta, hogy bent Kazuma és Moto állnak, de az alkalom túl jó votl, hogy elszalassza. Felosont Sakura háta mögé, és közel hajolt a füléhez.
-Bú!

[Shunsen Sakura]

Sakura annyira elvolt merülve, hogy a meglepetéstől levetődött a falról, majd egy bukfenccel tompitva az esést, rögtön maga mögé nézett, ahol egy meglehetősen szórakozott Nagi-san mosolyogva integetett felé.
Előbb még jeges tekintetét egy mosoly helyettesitette.
- 1-1 - mondta nevetve Sakura, ugyancsak szórakozottan. - Hát te?

[Masashiro Kazuma]

Kazuma felnézett és látta, ahogy a két hölgyemény nem éppen koruknak megfelelően viselkednek. ~Hát legalább jól néznek ki~ motyogott magában, de nem bírta levenni róluk a szemét. Viszont a másik lányt nem ismerte. Bár nem voltak olyan kiemelkedő formái, mint Naginak, de jeges tekintete valamiféle érdekes vonzerővel bírt; feltéve ha az ember túlélte a jéggé fagyást. Kíváncsi volt arra, hogy ők is a küldetés miatt jöttek-e, vagy csak egy nagyon érdekes helyet találtak maguknak az ökörködésre.

[Hanata Nagi]

-Jöttem megoldani a rejtélyt. -kacsintott Nagi, majd Motoék felé nézett, és meglátta, hogy Kazuma Őket bámulja. Rámosolyodott a fiúra.

[Masashiro Kazuma]

Ahamm.....Kazumának kiesett a gyomra a hasán keresztül, majd piros arccal elkezdte a saját lábát nézegetni. Mikor visszanézett, Nagi már társával beszélgetett. Miért van ez folyton? Miért nem bírja magát összeszedni, mikor ez a lány a közelben van?

[Toda Josinaka]

Az összeverõdõtt halálisten csapat Kobuwaga vezetésével beléptek a hatalmas kúriába, és közben vezetõjük szónoklatát hallgatták.
- Most, a régi Iszeki kastélyban vagyunk. Ez a mostanra kihalt nemesi ház a Shiba ház alá tartozott, most az épület az itt gyülésezõ családok közös birtokában van, hogy félrevonultan intézhessék ügyeiket és kikapcsólódhassanak. Négy öreg tornyunk van, mind egy családé. Az ötödik ház pedig az északi fal alatt lévõ, átépített szentélyben talál nyugalmat. Ponotsan 30 szolga segíti a nemeseket. Minden ház 6-ot hozhat ide magával. Persze a testõrök nem számítanak ebbe bele. Van még tovább 5-fõs semleges személyzet, aki a kastély rendjért és tisztaségért felel, mikor több család nincs itt. Õk állandóan itt vannak.
Mi most az egyik fogadócsarnokbam együnk. Remélem elfogadnak egy kis teát Frissítõül. A családok képviselõ hamarosan megérkeznek.
Mire végre befejezte hosszas beszédét a csapat megérkezett egy egyszerû, de mégis hangulatos szobába. Az egyik fal az összetett belsõ udvarra nyílt. A falakt szép képek, díszítették. A Cserepekben, pedig megnyírt cseresznyefa ágak voltak ültetve.
- Kérem várakozanak.