|
Post by Scott Sylvana on Feb 12, 2011 0:20:33 GMT 1
Scott kihúzta katanáját tokjából, majd földbe szúrva féltérdre ereszkedett, és fejet hajtott. - Kaszigi Kumo hadnagy, üdvözöllek. Nem tudom az álláspontod, de ha már jelentkeztél, hogy ellenünk harcolj, feltételezem nem táplálsz teljes rokonszenvet. Ennek ellenére sem tekintelek ellenségemnek, csak ellenfelemnek. Küzdjünk meg tisztán és becsülettel. Azzal kihúzta kardját a földből, és jobb kezében leengedve tartotta. - Mellesleg mi lesz a harcterünk? - nézett kérdőn Ishidára.
|
|
|
Post by Rukishikaja Noruta on Feb 13, 2011 13:57:12 GMT 1
Ishida az irányító felé bólintott, jelezve hogy készítsék elő a harcteret. Az irányítóban levő quincik gyorsan pötyögtek pár adatot a rendszerbe majd lenyomták az entert. Scott és a quinci ahol középen álltak, egy hatalmas gömb emelkedett ki a talaj fölé a levegőbe. A gömb saját gravitációval rendelkezett, ami magán tartotta a két harcost. A gömb körül elszórtan különböző méretű négyzetlapok keringtek. - A négyzet lapokkal vigyázzatok! Nem mindegyik megbízható! - Szóltak le az irányítóból. - Akkor kezdjétek! - Szólt Ishida.
|
|
|
Post by Scott Sylvana on Feb 13, 2011 20:05:24 GMT 1
Scott még mindig leeresztett karddal állt, és kivárta mit lép ellenfele, felkészülve, hogy az első felé repülő nyíl elől ki tudjon térni.
|
|
|
Post by Toda Josinaka on Feb 13, 2011 20:55:19 GMT 1
Kaszigi elsõ mozdulata teljesen váratlan volt. Elengedte az íját és légsiklást használva egy pillanat alatt a döbbent Sott elõtt teremett, aki azonal reagálva ellenfele hirtelen mozgására kitérni készült. Ám távolsági támadásra készült és nem közelharcra. A qinci támadása egyszerû volt, és alaposan begyakorlott. Pont ahogy a japán katonák harcmûvészeti kiképzése tanítja. Lazán félreütötte Sott kardot markoló kezét, hogy fegyverével nem tudjon ellentámadásba menni, majd egy jól irányzott gyomorrúgással lerúgta a gömbrõl egyenesen az egyik lebegõ lap felé. szegény Sott még a levegõben úszott kiszolgáltatva mikor Kaszigi fölé ment a saját shunpó szerû technikájával. X alakú íját teljesen felhúzta, és egy jókora bivalyerõs kék dáradaméretû nyilvesszõvel telibe találta a shinigmamit, aki éktelen robbanással és kék szirkázással csapódott be a talajba. Kaszigi a lövés után megérkezett a kis lebegõ négyzetre. Felhúzta az íját és a mezõ szélre sétált, és onnan nézett le Sottra. - A harcmezõn a meglepetés a legfonotsabb tényezõ. _szólat meg kimért hangon - Vártál a becsületed miatt, és közben az elõítéleteidre alapoztál. Ez hiba volt. Emiatt én kerültem elõnybe. A harcmezõn, a terepen az kerül stratégiailag jobb helyzetbe aki magasabb pozíciót foglal el.
|
|
|
Post by Scott Sylvana on Feb 13, 2011 21:49:49 GMT 1
- Bevallom ez meglepett. Egész szép mozdulat volt. - állt talpra Scott. Kardját megforgatta kezében, és egyenesen kitartva Kaszigi felé tartotta. A pengén gyönyörűen csillogott a fény. - Rég nem voltam komoly harcban, ha lehet kerülöm a harcokat, és test őrködtem főleg, ám téged se tévesszen meg békés természetem! - ráncolta össze szemöldökét, és egy pillanat alatt ellenfele mellett termett. Mellkason ütötte, amitől hirtelen 2 lépést hátra tántorodott, Scott egy vízszintes vágással oldalra térítette ki a quincy jobb karját, amin az íj volt, és egy fordulattal egy oldalrúgást vitt be, amitől a földre került, és gurult a lap széléig. - Most eljátszhatjuk, hogy melyikünk a gyorsabb, és ki lépi meg a következő meglepetés szerű lépést, de van egy ajánlatom. Használd te is azt a kard szerű fegyvert, mint Sakura harcában az a hölgy, és vívjunk meg karddal. Én pedig nem fogok Shikait használni. Aki beviszi a harmadik sikeres találatot, az fog nyerni. Mit szólsz hadnagy?
|
|
|
Post by Rukishikaja Noruta on Feb 13, 2011 22:24:27 GMT 1
Noruta eddig mosolyogva figyelte a küzdelmet, de nem nagyonörült annak hogy lerövidül a harc menete. ~ Pedig érdekes összecsapásnak kezdődött. ~ Gondolta magában. ~ De kitudja...még bármi lehet belőle. ~
|
|
|
Post by Masashiro Kazuma on Feb 14, 2011 0:54:52 GMT 1
(A csata legizgalmasabb pontjánál: FILLER; mert ugye filler nélkül nem Bleach a Bleach)
Kazumát lázálmok gyötörték megint, ami lehetett sérüléseiből adódóan, vagy a méreg hatása, esetleg mindkettő, talán egyik sem. Képek, képsorozatok villantak fel előtte, mintha rövid filmeket nézne. A hang persze nem hiányozhatott: csakhogy egyféle hangeffektus volt: a zanpakutója hangja. Ébredése után csak néhány, erősebben megragadt képsorozatra emlékezett.
Első színtér egy sivatag volt, ahol úgy tűnt konstans homokvihar uralkodott. -A legalacsonyabb szint az erő szintje. Itt egyetlen szabály érvényes: az erősebbik él tovább. A lakói csapatokba, klánokba tömörülnek, melynek feje az ottani legerősebb egyed. A harcok mindennaposak, gyakori a vezérváltás, mivel mindig előbukkan olyasvalaki, aki erősebb. Az ösztönök szintje. Az erő szintje.- Kazuma nem igen értette az összefüggést a példa és a színtér között, de azzal nyugtatta magát, hogy egy nap majd csak megérti. A sivatag képe halványodni kezdett, majd feltűnt a semmiből a shikai-a. A karomszett a levegőben lebegett, csuklórésznél volt egy nagy, barna, szőrmedísz. Minden bizonnyal a Behemót szőre...
A következő kép gyorsan jött. Szerencsétlen shinigami egy hegy fagyos tetején ült, bár a hideget nem érezte, de egy gyönyörű panorámaképet látott, az alant elterülő földek, síkságok, erdők, folyók képét. Nyugalom volt. Sokkal tisztább volt a kép, mint a sivatagban. -A legmagasabb szint, a tudás szintje. Tisztán látni mindent, a világ dolgairól értesülni, megfontolni, reagálni. A pórnép ide tekint fel vezetésért, segítségért, tapasztalatokért. Cselekedetek idefent, kihatással lesznek az egész területre, hibák birodalmakat döntenek romba, sikerek civilizációk felemelkedését is elősegítheti. Ész nélkül neki menni a problémáknak, forrófejűen dönteni hamar az egyén vesztét tudja okozni. Ez itt a bölcsesség, a tudás szintje.- A kép megint elhalványult és beúszott Kazuma shikai-a. Ezúttal a karmokon a díszítés hófehér volt. ~A második szint~ hallotta a tulajdonos a semmiből...
Végül beúszott a harmadik kép. A fiú egy sziklás, erdős dombvidék képét látta. Le tudott nézni a síkságra és fel tudott nézni a büszke hegyre. A talaj fekete, termékeny volt. Persze csak az a része, ami kilátszott a gazdag növényzet alól. -A véső szint a harmónia- kezdett neki az ismerős hang -, az a szint, amikor erő és tudás találkozik, megismeri a másikat, és kiegészítik egymást. Az a harcos, aki el tudta sajátítani a harc minden fortélyát, és gyorsan tud reagálni ellenfelére, nem veszíti el a fejét a legveszedelmesebb ellenfél. A legnehezebb dolog a világon, a tökéletes egyensúly. Ha nem lehet ebből az egyensúlyból kibillenteni az egyént, akkor a párbajt, akár fel is lehet adni. Ez az arany középút , a harmónia szintje.- Ez a harmadik kép is homályosodni kezdett, és beúszott harmadszorra is a shikai képe, ezúttal a szőrme színe fekete volt. ~A végső szint~ suttogta a hang a semmiből.
-A harmónia elérte után lehet előhívni a zanpakutó igazi erejét; ennek teljesítése esszenciális, hogy a lélek materializálódni tudjon a valóságban.- Végül kaján hangon hozzátette: -Természetesen az elmélet, nem ugyanolyan mint a gyakorlat...-
|
|
|
Post by Toda Josinaka on Feb 14, 2011 12:29:37 GMT 1
A qinci a lap szélébe kapszkodva válaszolt. - Én nem használok selee schneidert. És bár értékelem a szamurájfilózófiádat, sajna ez a mentalitás igencsak megkopott mára. Ha elfogadod a harcban az ellenfél szabályait veszítettél. Így hát vissza kell hogy utasítsalak Scott Sylvana. - Mondta, majd testét belendítve beugrott a lap alá, zuhanás közben felhúzta az íját, és alulról támadott. Scott azonnal leugrott a lapról. Ellenfele szándéka nyilvánvaló volt. Ám amivel nemszámolt az ellenfele tûzgyorsasága. Két dárdaméretû lövedéket lõtt ki a talaj felé zuhanva. Az egyik darabokra törte a lebegõ lapot és végül az aréna planfonja állította csak meg. Scott ugrását a lap robbansának lökésehuláma és a szerterepülõ repeszek is megzavarták. És ami a legrosszabb, megint a levegõben volt, és nem tudott védekezni a második nyil ellen. Újabb telitalálatot kapott be. A lövés fehér csattanással találta el a shinigamit. És ha lehet ez még erõsebb volt mit az elsõ lövés. Scott a gömb oldalába csapódott, és a különleges gravitáció miatt ott is maradt. Döbbenten vette észre, hogy a tömör vasgömböt apró repedések hálózzák át ott ahol becsapódott. Fekete ruhájának felsõ része pedig rongyokban lógott rajta, és jókora sebe volt a mellkasán is. Ellenfele közben leért a talajra. Felemelte az íját ezuttal felfelé célozva. A gömb oldalán fekvõ Scott ismét kiváló célpont volt.
|
|
|
Post by Scott Sylvana on Feb 14, 2011 15:39:01 GMT 1
- Szerettem volna elkerülni, de nem fogom hagyni, hogy a kapitányasszony csalódjon bennem. - állt fel Scott, és fehéres aura vette körül. Kardja fényesen világítani kezdett. - Ragyogj, Fény kardja! - kiáltotta. A vakító fény betöltötte az egész arénát, egy pillanatra Kaszigi is kénytelen volt elfordítani tekintetét. Az erős fény megszűnt, márcsak egy valami izzott fényesen, Scott kardja, ami immáron egy pallost formált. - Lehet túl lazára vettem a figurát, vegyük komolyan. A pallos elkezdte magába szívni a környezet fény részecskéit, Scott pedig egy suhintással egy félkörívű fényes sugarat lőtt a hadnagy felé. Meg sem várta talál-e vagy nem, átugrott villámlépéssel kettővel jobbra lévő lapra. - 39. Bakudou, Enkosen (Körpajzs). - egy reisatsuból készült pajzs vette körül Scottot, ami képes ellenállni igen erős támadásoknak is akár, viszont varázsige kántálás nélkül korántsem olyan erős, de pár nyilat kivédeni megteszi, gondolta. Ellenfelére pillantott, a pallos pedig ismét elkezdte feltölteni magát.
|
|
|
Post by Toda Josinaka on Feb 14, 2011 19:55:40 GMT 1
Josinaka Scott harca alatt lassan odament Sakura mellé. Addirga már kevesebben voltak a közelében. Gratulálói most mind az új harcot figyelték, és ki-ki vérmérséklete szerint bíztatta a Scottot. - Gratulálok a gyõzelmedhez Sakura - szólat meg Josinaka. Kissé sután érezte magát, bár nem tudta miért. - Eszméleltlen jól harcoltál. - Mondott volna még mást is ám ekkor a közelükben mindenki egyszere kezdett el kiabálni és csalódottan üvölteni. Josinaka és Sakura is egy pillanatra a harcmezõre néztek. - Nem áll túl jól a miénk - Állapítottam meg Josinaka, majd gyorsan visszafordult a lány felé.
Scott is hallotta társai csalódott kiabálását. És pajzsa védelmében egyszerûen nem hitte el ami történt. Kiderült hogy a qinci kék páncélja nem csak dísznek van. A fénysugárt amit Scott rálõtt a Kaszigire, szinte teljesen megtörte és hárította. Csupán annyit ért el hogy a qinci elerszette az jût, és gy fogadta a becsapódást, de amit a páncél elnyelte a támadás nagyrészét, már ott ragyogotta kék X íj a kezében. - A csatemezõn fontos a védelem. Ám nem mindegy hogy az mennyire korlátoz le téged. Egy erõs erõd jó választás. Ám jó célpont is egyben. És vannak olyan támadások amitõl az erõs falak sem védenek meg. 33. Égi jel - Kiálott fel a végén Kaszigi, Miközben beszélt iszonyat sebeséggel a korábbiál vékonyabb nyilakat lövöldözött mindenfelé. 11 lövést adott le csupán, egy lövéssel 6 nyilat is kilõtt. A lélekrészecskébõl álló nyilak szerteszét repültek és bizonyos pontokon minden nyil egyesült egy társával. Számuk megfelezõdõtt, ám az erejük megtrpiplázódott. Villámgyorsan elhajoltak a röppályájukon és minden irányból Socott felé száguldottak. Esélye sem volt kitérni. Ilyen támadás ellen sem a kidou pajzs sem a kard együttes ereje nem nyújthat elegendõ védelmet. A 33 ragyogó nyíl végül egyszerre telibe találta a halálistent, óriási robbanás és fényhullám kiséretében. Mikor a fény kihunyt Scott az aréna padlóján hevert átjultan, tele súlyos sebekkel. Kaszigi remegve állt az egyik lebegõ lapon. Bal zekében kihunyt az íja. Lassan maga elé emelete remegõ és vérzõ jobb kezét. Ez a támadás minden erejét felemésztette, ám gyõzött. Ezúttal a qincik oldaláról hallatszottak a gyöztesnek kijáró kurjongatások.
|
|
|
Post by Scott Sylvana on Feb 14, 2011 20:36:59 GMT 1
Hol eddig még fényesség volt, most sötétség honol, teljes üresség, hangokat hallok, de nem értem, káosz. Mi történt? Veszítettem? Lehetetlen, hogyan? Üresség, némaság, csalódottság, teljes semmi.
|
|
|
Post by Shunsen Sakura on Feb 14, 2011 21:40:24 GMT 1
Amint Josinaka újból felé fordult, Sakura egy mosolyt villantott felé. - Köszönöm - szólt a lány. - Mikor érkeztél meg? Nem láttalak itt amikor elkezdtük. Ebben a pillanatban Kasigi látványos mutatványa kötötte le mindenki figyelmét. A különös technika hatására a 10. osztag 8. tisztje majdhogynem élettelenül feküdt a padlón. Két 4. osztagos odasietett hozzá, ennek következtében a második osztagos lány is oda shunpo-zott, hogy segitsen a gyógyitóknak átszállitani a halálistent a lelátóra, ahol rögtön nekiláttak a sebeinek.
|
|
|
Post by Toda Josinaka on Feb 15, 2011 19:43:15 GMT 1
A 4. osztagosok visszahozták Scott-ot a lelátóra és Kazuma és a 11. osztagos mellé fektették. Kazuma aki már kezdett jobb bõrben lenni, de még mindig nem ébredt fel. A 11 osztagos pedig már magánál volt és válaszolgatott az õt faggató társainak. A shinigamik aggódva állták körül õket. Sokuk csak most vette észre, hogy Nagi, Kazuma a 11. soztagos srác, Josinaka, Benki és Munsu itt van közöttük Josinaka szépen beleolvadt a tömegbe, így a piperkõc Munsu ecsetlete a harc részleteit kiemelve saját szerepét és fontosságát. Illetve dicsérte az ijász shinigami tehetségét is. - Nemrég érkeztük meg. - Szólat meg Josinaka Sakura mellet állva. - Munsu megérzte, hogy bajba kerültek, és mi ketten mentünk segíteni. Benki és a 11. osztagos megelõzött minket. Bár õk az örjárat maitt közel voltak. Mit nem értek hogy Kazuma hogy került oda. 3 arrancar támadt rájuk. Az egyik qicimo volt közülök. Feketemaszkos alakváltó. Legyõztük õket de Kazmua éltevszélybe került és õ is súlyos sebeket szerzett - intett a 11. osztagos felé. - Munus pedig mintha mindent elõre látott volna. tudta hogy mikor hol kell lennünk. Ijesztõ volt. - Mondta ki az aggodalmát, ami lassan 5 éve kínozta.
|
|
|
Post by Shunsen Sakura on Feb 15, 2011 19:54:01 GMT 1
- Kár hogy most nincs idő ezzel foglalkozni - mondta Sakura. - Sajnos még hátravan egy pár párbaj, és ha csak nincs senkinek sem második kör, akkor már csak a lelátóról tudok szúrósan nézegetni, hasznom nem nagyon lesz - viccelődött a lány. Megfordult, majd a válla fölött ránézett Josinakára. - És amúgy is, Toda-san, még te is hátravagy. Valakinek drukkolnia is kell - mosolygott a második osztagos. Óvatosan kifurakodott a halálistenek tömegéből, és kissé arrébb ült, ahol meglehetősen nyugodtabb volt a hangulat.
|
|
|
Post by Nauki Benkei on Feb 15, 2011 22:09:16 GMT 1
Benkei kicsit úszott a diadalfényben, amit a 8. osztagos társa rá is irányított. Kicsit megrökönyödve nézte a felhozott halálistent, nem értette, hogy hogy kaphattak ki. Majd újra vigyorogva fordult Munsu hallgatósága felé. -Állítom, jobb íjász, mint itt bármelyik quinci! Mindjárt be is mutatja, nem igaz Nauki-san? -bökte oldalba Munsu. -Nem is tudom... -Ugyan, menjél, előbb utóbb úgyis meg kell velük küzdened. Benkei bólintott, majd leshunpozott a pályára. -Én lennék a következő, ha nem gond. -nézett a hadnagyokra, és miután Moto bólintott, a quincikhez fordult. -Ki mer kiállni ellenem?
|
|